Pénisz katalógus

A vicc pörgött tovább, és az igazgató úr egyre-másra kapta a válogatott hímtagokat, elsősorban bálnapéniszeket.

Sigurður utóbb a reykjavíki elitgimnázium köztiszteletben álló tanára lett, Latin-Amerika történelmének neves kutatója, a különleges izlandi rókák megmentését célzó mozgalom vezetője — és megszállott péniszgyűjtő.

Íme, az ember Mikor ben megnyitotta a világ első és máig egyedülálló, kizárólag péniszeket bemutató múzeumát, már 62 példányt birtokolt; maga preparálta, nagy részüket formaldehidbe rakta, másokat szárított formában a falra akasztott, megint másokat pácolással vagy sózással tartósított.

A múzeum ben a kis északi halászfaluba, Húsavikba költözött, hatalmas lökést adva a helyi idegenforgalomnak. A gyűjtemény mára tételt számlál 93 különböző fajtól a hörcsög csak nagyítóval látható, 2 milliméteres péniszcsontjától az ámbráscet vitrinben úszkáló, centiméteres péniszcsúcsáig. A múzeum katalógusa szerint a kiállítás részét képezik elfek és trollok hímvesszői is, ezek azonban — a dolog természetéből kifolyólag — sajnos pénisz katalógus.

Külföldi fajok is helyet kaptak, köztük egy bevándorló jegesmedve, aki jégtáblán csónakázott az izlandi partokig, hogy aztán egy halász agyonlője.

Sigurður elsődleges célja mindazonáltal az volt, hogy Izland valamennyi emlőse képviseltesse magát, és ezt kitartó munkával — no meg mintegy kétszáz ügybuzgó adományozó segítségével — el is érte.

Vagyis csak majdnem: egy faj még hiányzott.

Izlandi Péniszmúzeum

Sigurður a The Final Member című filmben A ben bemutatott kanadai dokumentumfilm, a The Pénisz katalógus Member végigköveti azt a drámai folyamatot, amely az első emberi pénisz kiállításához vezetett.

Az amerikai kritikusok által magasztalt film először az Icelandic Phallological Museumot és megálmodóját, Sigurðurt mutatja be. Megszólalnak szerető családtagjai és barátai, megismerjük ezt a vidám, visszafogott, kiegyensúlyozott férfit, akit azonban nem hagy nyugodni a gondolat, hogy gyűjteménye az emberi szerv nélkül csonka. Páll Arason felajánlása ezért valóságos csoda.

A 95 éves férfi ráadásul nem akárki: híres pénisz kicsi, Izlandon mindenki ismeri, és a közhiedelem szerint ő a szigetország Casanovája, a legeredményesebb nőcsábász — aki bele­egyezett, sőt írásos végzést adott róla, hogy sokat látott farkát halála után kiállíthatják a múzeumban. Azonban színre lép Tom Mitchell. A kaliforniai férfi fel­tett szándéka alávetni magát egy plasztikai műtétnek, hogy pénisze — amelyet az évek során saját személyiséggel ruházott fel, és Elmónak nevez — már életében közkinccsé váljon.

A mulandóságról - Péniszmúzeum Izlandon

Sigurðurnak választania kell. A több ponton kínosan pénisz katalógus és szinte végig igen szórakoztató dokumentumfilm akkor fordul komolyra, amikor megértjük, hogy ez a három férfi éppen saját halandóságával szembesül. Sigurður a hosszas huzavona egy pontján beletörődik, hogy élete fő műve torzóban marad. Mereven bámulja a tengert, kezében a sétabotként használt szárított bikafasszal, és végül aláírja az adománylevelet, merevedési idő legalább halála után, a saját péniszével, teljessé váljon a gyűjtemény.

Az öreg izlandi amorózó gyűrött kis jegyzetfüzetét mutatja a stábnak, benne a meghódított nő neve, de a felvételek nagy részén már tolókocsiban ül vagy kórházi ágyán fekszik elesetten. Sigurður mellételepszik, meglapogatja, beköti a cipőfűzőjét.

Intim Plasztika – Intim Plasztikai Kezelések

Az amerikainak viszont nincs senkije, és egy ponton bevallja, hogy nem csak az ő Elmójának halhatatlansága motiválja. Nemcsak azért akarja minél előbb levágatni a farkát, hogy az elsőnek kerülhessen a múzeumba. Hanem hogy ne vágyjon többet a szerelemre, és ne kelljen újra átélnie a szakítás kínjait.

Óriási pénisz-t rajzoltak a Sport1 en!

Jónás és a cet A néző gyomrát és lelkét egy­aránt felkavaró pénisz katalógus végkifejletét szívtelenség lenne elárulni, de aki látta, megilletődötten lép be a néhány éve újra Reykjavíkba költözött múzeumba.

A főváros sétálóutcájának kissé lepattant házában, a nem túl tágas földszinti kiállítóteremben évente több tíz­ezer látogató fordul meg. A sajtóvisszhangot egy táblázat összegzi, amiből kiderül, hogy a Time magazintól és a Guardiantól az El Paíson át a Pravdáig mennyien zengték Sigurður és műve dicséretét szégyenszemre magyar cikket nem említ a katalógus, ezt a hiányt pótoljuk most.

Akármilyen meglepő, úgy tűnik, megvalósulni látszik az alapító pénisz katalógus, hogy a múzeum elősegítse a férfi nemi szervről és úgy általában a sze­xua­litásról való nyíltabb beszédet, a tabuk ledöntését. Az egymást érő péniszek erdejében anyukák magyaráznak elmélyülten figyelő gyermekeiknek, és a tárlatot nyitó brutális bálnafasz láttán azonnal felsikoltó fiatal lányok is hamar feloldódnak.

Fotó: A szerző felvétele De a tárlat dilettáns. A rendszertelenül egymás mellé rakosgatott szervek természetesen érdekesek, a gyűjtemény gazdagsága pedig tiszteletet parancsol, ám az információs táblák esetlegesek, nehéz kiigazodni. A kiegészítő tartalmak inkább fárasztóak: erőltetetten előrángatott szépirodalmi idézetek Shakespeare-től a Moby Dickig, naiv műalkotások, egyszerűcske viccek a fasz alakú zöldségek fotóitól a zenélő farkú, mozgó szatírfiguráigfaszokkal telerajzolt vendégkönyv.

Az amatőrség jó oldala a mindent átható személyesség, hiszen itt minden Sigurður műve, még a kis fafaragások is: a vitrinekben fallikus szalvétatartó, borsőrlő és fogpiszkálótartó díszeleg. Ezt az installálást azonban már nem ő végezte el. Igazi családi vállalkozás ez, hiszen a as olimpián ezüst­érmet szerző izlandi kézilabda-csapat pénisz katalógus erektált péniszeit megörökítő — hangsúlyoznunk kell: fikciós — kisplasztikát Sigurður lánya készítette.

Tudtad? Öt hihetetlen dolog, amire képes a péniszed!

Mai programok Az egyik mellékteremben, egy zebra- és egy zsiráfpénisz társaságában megtaláljuk az adományleveleket. Nemcsak régi jó ismerőseink, Páll Arason és Tom Mitchell aláírással hitelesített nyilatkozatai lógnak ott, hanem három új jelentkezőé is.

A német pénisz katalógus nem indokolja döntését.